Mindenféleségek

Hú, de rettenetesen régen írtam utoljára.. Az az igazság, hogy nagyon keveset van bekapcsolva a gépem, mert sok mindent teszek-veszek, és nincs kedvem/időm gépezni.
Lássuk csak mi is történt az elmúlt másfél hónapban.. Nyilván rengeteg minden, de nem tudok, és nem is akarok mindent leírni.

Dolgozom. Nagyon szeretem a munkát, bár néha persze a tököm tele van vele, meg nem akarok felkelni reggel, de azért amikor csinálom, akkor élvezem. Az utasok kedvesek, a repteret szeretem, viszonylag sok a szabadidő (olyankor olvasok, zenét hallgatok, kajálok, ilyesmi), és marha jól fizetnek.

Betűt építek. Elkezdődött a nyár, vége a vizsgaidőszaknak, úgyhogy mi is fejest ugrottunk a tervezgetésbe, a találkozgatásba. Volt egy szuper betűhétvégénk, ami abszolút hozta a tavalyi színvonalat.. Az egyetlen bajom az volt az egésszel, hogy majd' megőrültem, úgy hiányzott Dávid. Magamra sem ismertem: egész nap a kezemben a telefon, minden percben írni akarok neki, vagy hallani a hangját.. De ezt leszámítva tökéletes kis hétvége volt.

Szerelmes vagyok. Dáviddal egy csomó mindent csinálunk együtt, és bár néhány napja ünnepeltük a negyedik hónapfordulónkat, olyan mintha már évek óta együtt lennénk. Annyira eseménydús a kapcsolatunk, hogy tényleg rettenetesen régnek tűnik az eleje. A VOLT fesztiválon is megfordultunk (egy egész hét erejéig), iszonyat jól éreztem magam vele (meg ő is :D), úgyhogy nagyon rossz volt hazajönni, és visszatérni a régi kerékvágásba.. Képek:

Vettem új telefont. A kis drága egy Samsung Galaxy Ace 2, és nagyon szeretem. Mindent tud. Többet, mint én. :D Rendeltem hozzá egy kemény hátlap/tokot, hogy ne legyen karcos. Meg, hogy dívátós legyen, természetesen. 

Hát nem tudom van-e még valami izgi, amiről érdemes írni..most nem jut eszembe más. Majd még jelentkezem.

Ja igen, tegnap vettem új fürdőruhát..teljesen véletlenül. Volt 2-3 óra szünetem két járat között, úgyhogy kimentem a Market Central-ba a Tesco-t meglátogatni némi harapnivalóért. És mivel ráértem, gondoltam megnézem a ruhákat, és találtam egy tök jó fürdőrucit 2800 Ft-ért. Így esett e rémeset.

Meg kinéztem magamnak szintén ott egy szandált, egy cipőt, és egy mamuszpapucsot. Jahogy dolgoztam! :D

Röviden

Olyan furcsa, hogy vizsgaidőszak van, és én nem görcsölök a könyvtárban.. Kicsit hiányzik. És tudom, hogy ez mazochistán hangzik, és igazából nem is értem, hogy miért, de egy kicsit tényleg hiányzik. Bejárni a könyvtárba, magam köré gyűjteni a rengeteg könyvet, rágcsát, innivalót, jegyzetpapírt, és befészkelni magam egész napra. Energiaital, kávé, boltba járás, Cinti, a könyvtáros pajtások, akiket már úgy megszoktam.. De közben meg tudom, hogy fene jó dolgom van, a többiek boldogan cserélnének velem.. :D

Viszont így, hogy ráérek, próbálom kreatívan tölteni a napokat.. Csinálom a táskát, Dáviddal a kertben barkácsolunk, körmöt készítek (most M&M's-es), főzök, sütök, olvasok. 

Ja meg a legfontosabb: voltam próbanapon a reptéren, tetszik a munka, szerintem jól is csinálom, úgyhogy még pár próbanap, aztán mehet a menet! Valószínűleg vasárnap lesz a második forduló. Jó lenne, ha ez bejönne, mert marha jól fizet, viszonylag rugalmas, nem kell minden nap bemenni, és suli mellett is fogom tudni csinálni szerintem.

Hát hirtelen ennyi jutott eszembe.

És minden rendben..

Úgy tűnik, hogy kaptam egy remek munkalehetőséget (de azért még gyorsan lekopogom) apáék cégénél, ami ugyan fárasztó, de nagyon jól fizet, meg viszonylag közel is lenne.. Próbálom nem nagyon beleélni magam, amíg nem tutibiztos, mert még mennem kell egy angol nyelvű interjúra, majd 3 próbanapra, aztán ha mindkét akadályon túljutok, akkor mondhatom azt, hogy van munkám. Persze marha jól jönne a pénz nyárra, főleg, hogy új telefont is szeretnék venni, úgyhogy örülnék, ha összejönne. Meg amúgy is, Dávid is dolgozik, a többieknek vizsgaidőszak lesz, én meg unatkozhatnék egyedül.. :D

Mostanában nagyon belejöttem a háziasszony szerepbe, mert kevés órára járok, sok időm van itthon, és gyűlölöm a kupit. Meg Dáviddal egész sokat szoktunk főzőcskézni, mert hála az égnek szeret főzni, és nem olyan lusta dög, aki elvárja, hogy mindig legyen kész kaja.. :D

A másik újdonság, hogy épp táskát készítek magamnak. Még anno gimiben kezdődött ez a tevékenység, akkor kettőt csináltam - magamnak egy Rózsaszín Párducosat, húgomnak egy Pindúr Pandúrosat -, aztán később kifújt az ilyetén jellegű kreativitás. Viszont már egy ideje keresek magamnak táskát, de nem találok sehol normálisat, és gondoltam nyárra amúgy is jól jön egy könnyű kis strandtáskaszerűség. A mostani dizájn Happy Tree Friends-es lesz, de majd azt hiszem megérdemel egy külön bejegyzést..

Na most ez csak ilyen kis karcsú bejegyzés lett, mert nekiállok muffint sütni, meg ránézek a kenyérre, el kell mosogatni, meg porszívózni, felmosni, megetetni a tyúkokat, aztán 1-kor órám van.. 

Még a végére egy kis zene. Új kedvenc lemez született.. Dáviddal mostanában folyton Parovot hallgatunk.. Egészségetekre!

Életjel

Szombat délelőtt találkoztam Tamcsival, mászkáltunk, beszélgettünk, ilyesmi.. Ja meg megvettünk a VOLT bérletemet..ami egyáltalán nem volt egyszerű. Nagy nehezen megtaláltuk a helyet, ahol lehet utalvánnyal fizetni, és még szombaton is nyitva van, de valamiért ezt a hülye új SZÉP kártyát nem akarta elfogadni a pasas masinája..kiderült, hogy nincs aktiválva, és gőzöm nem volt, hogy azt hogy kell, úgyhogy felhívtam a Telecentert, ahol egy nőci szerencsére rögtön aktiválta nekem (ami azért volt sürgős, mert a tavalyi Üdülési Csekkem szombaton lejárt, tehát azt az 5000 Ft-ot elbuktam volna, ha nem tudom aznap megvenni a bérletet).

Mindegy, sikerült, úgyhogy Dáviddal június végén lerohanjuk Sopront!! :)

Délután meg ellátogattunk az Állatkertbe Dáviddal, ahol ugyan nem olyan rég voltam utoljára, de rettenetesen jól éreztük magunkat. Utána kiültünk a Gödörbe, amíg jó idő volt..

Mr. Retekszisz

Imádom a zsiráfokat (alkalomhoz illően Alexet, a flexibilis zsiráfos nyakláncot viseltem, valamint a körmöm is zsiráfosra volt festve - majd arról is teszek fel képet). Sajnos pont etetés volt, és az összes bevonult, úgyhogy nem lehetett őket kint simogatni - ilyen az én formám -, de attól még ők voltak a legjobbak!! :)

A fókák meg csak úgy hasították a vizet..egész sokáig ücsörögtünk itt lent, mert kellemesen hűvös volt, meg tök jó volt ez a kék "megvilágítás"..

Nem tudjuk milyen apropóból, de kint volt a Magyar Posta (egy csomó postaládánk öltözött ember rohangált az Állatkertben :D), és volt egy kis bélyeges kiállításuk, ahol ezt a gyöngyszemet megörökítettük. Jó lenne ilyen bélyeg! Nem mintha sűrűn írnék levelet.. :D

Tök jópofa elefántok vannak kiállítva különböző helyekre, és ami épp nem volt foglalt (a jellemző az, hogy kisgyerekek ülnek a hátukon :D), azzal pózoltunk kicsit.. :)

Dávid mondta, hogy kiskorában mindig felült erre a teknősre, amikor erre jártak, úgyhogy mondtam, hogy adjunk a nosztalgiának, pattanjon fel, csinálok róla jóllakott óvodás képet.. Mondjuk elég sokat kellett várni, amíg felszabadult, mert egy család megszállta, és a két kisfiú az istennek nem akart lekattanni róla.. :D

És a nagymacskák.. Pózolj tigrissel, és az üvegen tükröződő mindenféle szellememberekkel.. :D Az oroszlánok olyan hülye pózban voltak kinyúlva, hogy róluk nem lehetett épkézláb képet csinálni..úgyhogy maradtak a tigrincsek..

Pénteken meg megnéztük az új Pitét moziban.. Jól elszórakoztunk rajta, bár meglepő, hogy mennyit öregedtek a szereplők.. Összességében megérte szerintem, sokkal jobb, mint bármelyik ami az esküvős után készült - nem is értem, hogy azokat miért nevezik Amerikai Pitének, kb közük nincs az eredeti filmekhez.. 

Egyedül a mellettünk ülő 14 év körüli két lány zavart, akik miután elámultak magukon, hogy sikerült belógniuk egy 18-as filmre, folyton idétlenül vihogtak, és rajtunk átmászva mentek ki pisilni.. -.-'
Mindegy, ettől a film nem vesztett az értékéből! :)

Picit körmös..

Na hát az a helyzet, hogy egészen belejöttem ebbe a körmös dologba.. :) Általában keddenként a suliban két előadás között szoktam nekiülni, és már a többiek is megszokták: ha kedd, akkor jönnek mozizni, mert biztos baromi izgalmas nézni, ahogy festem a körmeimet.

kis baglyos-pöttyös összeállítás

ez még a farsangi bulis cica jelmezemhez készült

original leopárd minta

tappancsos, csak mert Doo

a leopárdminta ribancosabb változata

zebra - Dávid kérésére

Általában bírják egy hétig, és ez tök jó. A zebrásat múlthét hétfőn csináltam, és ma mostam le, de igazából maradhatott volna még, nem volt vészes kopás sehol. Sajnos az egyik heti mintáról nincs képem, elfelejtettem lefotózni (katicás volt)..

az új sytle: Batman

Hát most itt tartunk, de már egy csomó mintát elhatároztam, hogy megcsinálok, meg tényleg most már kb. mindenféle színű körömlakkom van (még új fehéret kell vennem, mert az elfogyott, meg valami rendes zöldet). 

Ma meg takarítanom kell, meg filmeket leszedni, mert Dáviddal ráálltunk a filmipari remekek nagyüzemi nézésére, és elég elavult a készletem.. Mostanában mindent online néztem, vagy amit letöltöttem, azt is a legutóbbi Windows újratelepítésnél letöröltem.. Úgyhogy most bele kell húznom.. :D

De azért: A kalózkodás bűncselekmény!

Hát ja..

Hétfő éjjel megtörtént az, amin anya szerint minden nőnek át kell esni: amikor a barátod felhív hulla részegen, hogy alhat-e nálad, majd kritikán aluli állapotban megjelenik.. Hát Dávid nem aprózta el. Rise Against koncerten voltak a barátjával (találkoztunk délután, aztán a koncert előtt váltunk el, megbeszélve, hogy írjak egy smst, ha hazaértem, és majd ő is ír, ha hazaért).

0:15 készültem lefeküdni, mikor csörgött a telóm: Dávid. 

"Szia Detti, Fefe vagyok, Dávid barátja, és azért hívlak, mert..." 

Na innentől a másodperc tört része alatt borzalmasabbnál borzalmasabb dolgok villantak át az agyamon, hogy mi történhetett Dáviddal, amiért az ő telefonjáról kurvára nem ő hív engem. De szerencsére semmi szörnyűség, csak nem találta a kulcsát, és Fefe az iránt érdeklődött, hogy délután nem tettem-e el véletlenül. Aztán mondta, hogy akkor még körülnéznek a Pecsában, meg megkérdezik, hogy nem adták-e le. Lefeküdtem. 

2:20 arra ébredek, hogy rezeg a telóm: Dávid.

"Szia, ébren vagy?"

Pff, naná, végülis mit csinálna az ember lánya hétfő éjjel fél háromkor?! Megkérdezte, hogy alhat-e nálam, mert nincs meg a kulcsa, az anyját nem akarja felhívni, a nővére meg ki van kapcsolva. Én meg hallottam a hangján, hogy azért már nincs minden rendben, de persze, alhat nálam. Tájékoztatott, hogy a Blahán van, és érdeklődött, hogy melyik busszal kell jönni. Elmondtam, letettük. Megnéztem mobilon gyorsan, hogy jön a busz, hogy azért mégis legyen róla némi fogalmam, hogy mikor ér ide. Láttam, hogy kb. 1 óra múlva várható az érkezése, visszafeküdtem.

2:50 rezeg a telóm: Dávid.

"Itt van a Tibor." 

Majd kissé ingerült kérdésemre, hogy az meg ki a faszom, azt válaszolta, hogy valami csöves, aki magyaráz neki. Majd közölte, hogy a BLAHÁN van (akinek esetleg elkerülte a figyelmét, fél óra eltelt közben), és megkérdezte, hogy melyik busszal kell jönni hozzám. Pff. Megint elmondtam. Elkezdett makacskodni, hogy ő elmegy Örsre, és onnan jön busszal. Az már nem fért a fejébe, hogy Örsön pontosan ugyanarra a buszra tud felszállni felénk, amire a Blahán, tehát felesleges elmenni Örsre. Megint megkérdezte, hogy akkor melyik busz. Megint elmondtam. Letettük, visszafeküdtem.

3:30 rezeg a telóm: Dávid.

"Itt vagyok Örsön. Innen hogy jutok el hozzátok?" 

Na nem mondom, hogy ezen a ponton nem szállt el egy kicsit az agyam. Beszéltünk pár percet, és az lett a vége, hogy megmondtam neki, hogy el ne merjen mozdulni, elmegyek érte, 20 perc és ott vagyok. Itt már érezte, hogy baromi pipa vagyok. Én meg éreztem, hogy ő baromi részeg. 

3:50 kiszállok a kocsiból Örsön, pizsiben, odamegyek Dávidhoz, aki támasztja a falat, mellette egy sör. Köszönök.

"Húú, de mérges vagy.. De azért jó volt vezetni?" 

Pff, anyád. Kábé. Elindulunk. Vagyis -nánk, ha tudna egyenesen menni. Oké, elvonszolom a kocsiig. Megölel, majd elhajítja a sörösdobozt. Megkérem, hogy szedje össze, de nem veszi az adást. Összeszedem. Beültetem az autóba, beülök, bekötöm magam, erre őt is felszólítom. Nem sikerül neki. Bekötöm. Elindulunk. 

4:20 hazaérünk, Dávid, mint az elefánt megy fel a lépcsőn, elesik. Húgomék felébrednek. Dávidhoz hozzávágom a pizsijét, és mivel látom, hogy áll neki az átöltözésnek, megkérem, hogy a ruháit ne a földre dobálja. Lemegyek, bezárom az ajtót. Visszatérek a szobámba, és mi fogad? Dávid összes ruhája a szobám közepén hever a földön. Kiakadok, de nem akarok kiabálni, hátha még nincs mindenki ébren, de azért felemelem a hangom, és rendre utasítom. Elküldöm fogat mosni, összeszedem a ruháit. Na itt kellett a húgomék szobájából kihalásznom, és visszavonszolnom az enyémbe. Betuszkolom az ágyba, és alszunk.

A reggelt már nem részletezném, de az is szép menet volt, amíg őt kivakartam az ágyból.. Mondhatom rengeteg türelmem maradt, így 3 óra alvás után.. De miután észhez tért kicsit, felhívott, és újra bocsánatot kért (az este folyamán, meg reggel is vagy 100x megtette, de azért érezte, hogy nem vagyunk rendben), nekem meg idővel elpárolgott a haragom, és azóta csak röhögök az egészen. Miután másnap este elmeséltem neki, hogy mit művelt, mondta, hogy legszívesebben elsüllyedne, meg, hogy csoda, hogy szóba állok vele. :D

Azóta minden oké, elvagyunk, mint hal a vízben..:) Ja, szerda reggel készítettem róla egy priceless fotót, ahogy az ágyamban aludt:

Igazából azért néz ki így, mert én éjjel galád módon elvettem az egész takarót, ő meg kénytelen volt beérni a rózsaszín AVON-os, mellrákos pokrócommal. A szemfedő meg szintén az enyém, csak én már jobban bírom az alattomos napsugarakat, amik reggel pont a pofánkba világítanak, ő viszont megőrül ettől, és nem bír aludni ilyen fényárban. Szerintem szép ez az ultragay összeállítás.. Mindegy, így szeretem. <3

You're stealing my heart away..

-Szeretsz?

-Nem tudom.

-Miért nem?

-Nem vagyok biztos.

-Kételyek?

-Azok.

-Akkor mit érzel?

-Ez bonyolult. Néha hiányzol, nem bírom, ha nem vagy velem. Szükségem van a jelenlétedre, még ha nem is nézek rád. Néha ellöklek, mert félek. Megijedek tőled, pedig nem bántasz. Néha futnék veled akármeddig, akárhova... csak hogy együtt lehessünk. Néha úgy érzem, nem jó ha itt vagy, vagy nézel, mert elvársz dolgokat. Lehet, hogy nem tudom megtenni. A szívem megszakad ha mással látlak, de nem szólok egyetlen szót sem. Csak elsétálok... Néha utálom, ahogy kinézel. De ezt se mondom soha. A lényed kárpótol mindenért. Nem tudok soha haragudni rád úgy igazán. Pedig lehet, hogy olyat tettél, amiért másnak már nem jutna a bocsánatomból. Néha ha rád gondolok sírok, néha nevetek, néha ordítok, aztán megint ott a mosoly az arcomon. Lehetne egyszerű, de nem... ez bonyolult.

-Akkor szeretsz?

-Azt hiszem...