Hétfőn lesz az élettan gyakorlati vizsgánk. Rémisztően hangzik, és igazából az is, de valahogy mégsem tudom rávenni magam a tanulásra... Mivel tudom, hogy ha csak kettes lesz, még akkor is megvan a megajánlott négyesem, nem nagy a motiváció. Persze jobb lenne az ötös, és még össze is jöhet, ha szerencsésen húzunk tételt... Ha viszont nem kapok megajánlott jegyet, akkor baj van. Nem fog beleférni a vizsgaidőszakomba még egy vizsga, főleg, hogy január végére már olyan leszek, mint egy zombi, kizárt, hogy meg tudjak tanulni fél évnyi élettan anyagot.
Egyébként a vizsgaidőszakos terveim elég kellemesek, remélem így is maradnak. Egyelőre ilyennek néz ki:
élettan: megajánlott jegy
biokémia: december 22.
anatómia: január 13.
fejlődésbiológia: január 18.
biokémia: december 22.
anatómia: január 13.
fejlődésbiológia: január 18.
Bár eddig még nem volt olyan vizsgaidőszakom, hogy ne raktam volna át valamelyiket későbbre, na meg olyan sem, hogy minden vizsgát elsőre letettem volna. De idén ez annyira szuperül ki van találva, hogy nem ronthatom el, muszáj így lennie. Maradna 3 hetem regenerálódni, és habár tudom, hogy az az anatra készülős karácsony + fél január teljesen ki fog készíteni, de totál megéri, ha utána lógathatom a lábam!
Nézzünk vidámabb témát. Meséltem már a nagy elhatározásomról? Arra jutottam, hogy szeretném mindig valami extrára kifesteni a körmöm, mert így legalább ha ránézek, úgy érzem, hogy van időm foglalkozni magammal, és nem emészti fel az életemet az egyetem. Úgyhogy mostantól nem sima egyszínűre lesznek festve, hanem mindenféle kreatív mókákat találok ki, mint hajdan gimnazista koromban, amikor még volt egy csomó-csomó felesleges időm. Bár próbálom majd tartani magam a dologhoz, de azért nyilván ez vizsgaidőszakban nem annyira fog élni, inkább majd január 18. után. Most egyébként épp hülye picsa rózsaszínes-lilás-átmenetes-csillogós, ami nekem nagyon tetszik, és már pár csoporttársam meg is rendelte, hogy ha majd rengeteg szabadidőnk lesz, csináljak ilyet nekik. Challenge accepted.
*hát képen nem egészen olyan, mint élőben, de azért na
Egyébként szeptemberi fogadalmam, miszerint mindig megcsinálom normálisra a hajam, eddig teljesen jól betartottam. Csodálkozom is magamon...de visszagondolva tényleg nem nagyon emlékszem, hogy különösebben gáz fejjel jelentem volna meg suliban. Vagy begöndörítve, vagy kiegyenesítve, vagy szép, virágos kontyban volt, vagy ha épp egyikhez sem éreztem affinitást, akkor lófarokba kötve. De ez utóbbi inkább csak akkor lépett életbe, amikor már nem állt olyan tökéletesen, mert kezdett kimenni belőle a göndörség/egyenesség. Szóval picit büszke vagyok.
Más. Könnyes búcsút vettünk tegnap az évad legjobb gyakorlatvezetőjétől. Ami szerinte nem annyira könnyes, mert pár hónap múlva úgyis újra látjuk egymást... Ő könnyen beszél, neki egész télen nem lesz más dolga, mint jól érezni magát, karácsonyozni, bulizni, szilveszterezni, még többet bulizni, koncertezni, még egy kicsit bulizni, és a többi. Na meg néha, ha kétségbeesetten felhívja majd valamely kis nebulója vizsga előtti pánikban, akkor kicsit eligazítani a biokémia útvesztőjében. Ja, és kb. négy alkalommal bemenni az EOK-ba (szemben lakik) vizsgáztatni...akarom mondani ülni, és nézni, ahogy a hallgatók tesztet írnak. Így nekem sem lenne könnyes a búcsú... És osztogatott cetlit, amin lehet őt értékelni. Hát jól értékeltem is tegnap este / ma hajnalban. És tényleg jól értékeltem. Meglepő, mi?

Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése